Könnyűszerkezetes ház
Könnyűszerkezetes ház vagy tégla?
A könnyűszerkezetes vagy a téglaház a nyerő, ha szigetelésről van szó?
A szakemberek nem szívesen hasonlítják össze a hagyományos és a könnyűszerkezetes épületek hőszigetelési képességeit, hiszen mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. Mi mégis megpróbáltunk utánajárni, hiszen sokakban felmerül a kérdés: melyiknél lehet olcsóbban ugyanazt a szigetelési hatékonyságot, vagyis az alacsonyabb fűtésszámlát elérni.
Hagyományos szerkezetű házak falazóelemei…
A mai hőtechnikai szabvány 0,45 W/m2K hőátbocsátási tényezőt ír elő családi házak szigetelési értékeként. A falazóanyagok hőszigetelő képessége azonban jelentősen eltérő. A klasszikus tömörtégla nem felel meg a korszerű követelményeknek, hiszen U-értéke 1,37 W/m2K. Minél több levegő található a téglában, annál jobb hőszigetelő képességgel bír. Emiatt a modern téglagyártásban sűrű és vékony bordarendszert alkalmaznak. Ennek eredményeként egy 44-es tégla U-értéke 0,29 W/m2K, egy 38-as tégla U-értéke pedig 0,34 W/m2K. Emellett a modern téglák ragasztással, cement használata nélkül, pontosan illeszthetők, ami csökkenti a hőveszteséget és a hőhidak mértékét.
Könnyűszerkezetes házak és szigetelésük
A könnyűszerkezetes épületeket a hőtároló tömeg hiánya miatt célszerű az átlagosnál jobban szigetelni.
Hőszigetelés kontra tégla ház - utólagos hőszigetelés (7haz.hu)
A tégla az ősi építőanyag
A tégla a mi éghajlatunkon igazán kedvező választás, hiszen a nyarak melegek, a tél pedig hideg, a téglafalak hőtároló tömegüknél fogva „tartják a meleget”. Fordítva is igaz ez, nyári forróságban nehezebben melegszik át a fal, így megfelelő árnyékolással a klímaberendezés megspórolható, de legalább is az üzemelési költsége csökkenthető. Maga a tégla anyaga környezetbarátnak tekinthető, hiszen „egyszerű” kiégetett agyagról van szó. Átalakítás, bővítés esetén a munka, bár piszkos és egy kis kellemetlenséggel jár, de könnyen megoldható, karbantartást maga a falazat a vakolathibák javításán kívül nem igényel.
Mekkora hőszigetelést érdemes felrakni?
A hőszigetelés árának csak egy kisebb részét teszi ki magának a polisztirol lemezek ára, a munkadíj, ragasztók egyéb anyagok ára nem változik.
A gyártók tapasztalata szerint ma 7 cm-es az átlagos vastagság, amit hungarocell-ből használnak, de nem ritka már a 10-12 cm vastag hőszigetelés sem.
Fa vagy tégla? (adatpark.hu)
Ha egy építtető nem elkötelezett híve valamelyik építőanyagnak, bizony komoly fejtörést okozhat, miből épüljön a ház: fából vagy téglából. Segítségül most e két közkedvelt építőanyag előnyeit és hátrányait vetjük össze.
A fa mint építőanyag egyik legtöbbször hangoztatott előnye az egyszerű és gyors építkezés, ez azonban elsősorban a kivitelező cégek összeszokottságán és jó munkaszervezésén múlik. A márkás, megbízhatóan jó minőségű, minősített könnyűszerkezetes épületek nem olcsóbbak a hagyományos szerkezetű házaknál. Egy félkész állapotú ház megépítése körülbelül két-három hónapot vesz igénybe, míg a kulcsrakész állapot akár három-négy hónap alatt is kivitelezhető. Az építkezést az is könnyíti, hogy a szerelt építési technológia miatt a könnyűszerkezetes házakat akár télen is föl lehet húzni, nem úgy, mint a téglaházakat, amelyek megépítése a stabilitást létrehozó kémiai folyamatok miatt a melegebb évszakokhoz van kötve.
Gyakran említik a téglaház előnyei között, hogy rendkívül hosszú élettartammal bír, mely többek között annak köszönhető, hogy a téglafal szerkezeti szilárdságából adódóan ellenáll a külső és belső fizikai erőhatásoknak, a stabilitási és szigetelési tulajdonságait pedig nem befolyásolja a nedvesség, vagyis az esetleges beázások, csőtörések vagy a túlzott páralecsapódás sem okozhat maradandó bajt. Mi több, a tégla kapilláris szerkezete biztosítja, hogy ha a helyiség levegőjében túl sok a nedvesség, a falazat fölvegye azt, adott esetben pedig vissza is tudja adni. Ezzel a téglafal automatikusan szabályozza a ház páratartalmát, ami azért fontos, mert egészségtelen, ha a lakás levegője túl száraz vagy nedves.
Tégla vagy Ytong? Ez itt a kérdés... (addelahazad.blog.hu)
Pár szó az ytong-ról:
Maga a technológia a hagyományos mészhomok tégla továbbfejlesztett változata. A második világháború után a technológia visszaszorult, napjainkban azonban ismét reneszánszát éli. Legfőbb előnye a falazóelemnek a porózussága. Ennek köszönhetően könnyebb mint egy hagyományos változatok, egyszerűbb vele dolgozni és nem terheli annyira az alapot sem. Nagy nyomószilárdsággal rendelkezik, így a hagyományosnál esetenként vékonyabb fal is elegendő. Az ytong nagyon jó hőszigetelő képességgel bír, mely szintén a porózus szerkezetnek köszönhető.
Ezek voltak az előnyei. Jöjjön hát a feketeleves. Mivel az ytong könnyű építőanyag ezért az előnye hátránnyá fordulhat. A hőtároló képessége igen alacsony, hasonlóan a könnyűszerkezetes házakhoz. Mire jó a hőtároló képesség? Szemléltessük egy egyszerű példával. Mint minden nap, korán reggel elmegyünk a munkába. Ha este kellemes hőmérsékletű otthonba szeretnénk érkezni, folyamatosan fűtenünk kell a lakásunkat. Egy jó hőtárolású ház olyan, mint egy cserépkályha, ami felveszi a hőt, majd fokozatosan adja le azt, így biztosítva kellemes hőmérsékletet a lakásban. Hasonlóan működnek a falak is. Általános értelemben igaz, hogy a hőtároló képesség egyenesen arányos a tömeggel. Minél nehezebb, annál jobb. Hátránya, hogy jobban terhelik a szerkezetet. Vagyis a jó hőtároló képességű ház kevésbé fog kihűlni fűtés nélkül mire hazaérünk, mint a rosszabb hőtároló.
A következő achilles-sarka az ytongnak a hangszigetelés. A főfalaknál általában ez nem jelent problémát, a közfalaknál viszont akadhatnak gondok, ezért szoktak vastagabb válaszfalakat felhúzni, hogy kompenzálják ezt a problémát. Súlyos hátránya a dolognak, hogy értékes négyzetmétereket veszíthetünk.
Sok a tévhit a könnyűszerkezetes házakról (origo.hu)
Általában akkor beszélünk könnyű szerkezetről, amikor legfeljebb 300 kilogramm esik egy négyzetméterre. A két legalapvetőbb anyag a fa és a fém, melyek között fogyasztói szempontból nagy különbség nincs. Létezik még a tömör fából készülő gerendaház, ez leginkább azoknak ajánlható, akik természetközeli élményre szomjaznak.
A megfelelően kezelt fa egyébként nem kirívóan tűzveszélyes, sőt ha tűzgátló gipszkartonnal van burkolva, jobban ellenáll a lángoknak, mint a hő hatására megrepedő tégla és deformálódó fém - tette hozzá Kárpáti József.
Fontos tipizálási szempont az előregyártottság mértéke, ebben több fokozatot különböztetnek meg. Mivel Magyarországon a szűk piac miatt még nincs nagyüzemi tempóban működő gyár, Ausztriában pedig drága a munkaerő, általában annál többe kerül a ház a megrendelőnek, minél előrehaladottabb állapotban szállítják azt rendeltetési helyére.
