biosolar.hu
A szigetelés anyagának kiválasztásánál figyelembe kell venni az előnyöket és a hátrányokat is:
A műanyag habok előnye a jó hőszigetelő képességükben rejlik.
Hátrányok:
1. nem szellőzik
2. a legkevésbé környezetbarát
3. esetleg egy bogárfaj rákap az ízére, és ízekre szedi.

A szálas hőszigetelők jó páraáteresztő képességgel rendelkeznek.
Hátrányok: csak a nagyon drága szigetelőanyagoknak van olyan tartása, ami garantálja, hogy a függőlegesen elhelyezett anyag nem rogyik meg, mondjuk 15-20 év múlva (javítás csak a köpenyfal visszabontásával lehetséges).

A nádpalló természetbarát, de alkalmazása a következő kockázattal jár:
1. rovarveszély
2. nincs az a kőműves aki igazán időt álló módon kivitelezne egy ilyen szigetelést
3. a jó minőségű nádpalló ára eléri az egyéb konkurens szigetelések árát

Külső homlokzati hőszigetelés (muszakiak.hu)
A hetvenes évek végén, amikor az 1972-es olajembargó és olajárrobbanás következményeként növekvő energiaárak miatt először került komolyan szóba hazánkban az épületek, s ezen belül a homlokzatok hőszigetelése, néhány centiméter vastag polisztirol lappal letudták ezt a kérdést. Sajnos, az energiaárak azóta elég jelentősen növekedtek, de a köztudatban még mindig a 3-5 cm vastag hőszigetelés és a 0,7 W/m2K hőátbocsátási tényező él. Ma már tudjuk, hogy az épületek energetikai tulajdonságainak meghatározásakor a kérdést jóval komplexebben kell kezelni, a hatékony és környezetszemléletű energiafelhasználás tervezésekor a korábbi metodikával szemben figyelembe kell venni lehetőleg valamennyi, az épület energia felhasználásában közrejátszó rendszert (fűtési, hűtő, szellőzési, elektromos rendszereket) és részletet (hőhidakat, árnyékolást, benapozási és az épületet használó ember hőtermeléséből származó hőnyereséget, stb.) is. Ebből a komplex energetikai feladatsorból most csak egy részletet, a homlokzati falak energetikai jellemzőit és hőszigetelését mutatjuk be.